Az okulár egy olyan lencsetípus, amelyet különféle optikai eszközökhöz, például teleszkópokhoz és mikroszkópokhoz rögzítenek. Ez az a lencse, amelyen keresztül a felhasználó néz. Felnagyítja az objektívlencse által alkotott képet, így az nagyobbnak és könnyebben láthatónak tűnik. Az okulárlencse felelős a kép fókuszálásáért is.
A szemlencse két részből áll. A lencse felső, a szemhez legközelebb eső végét szemlencsének nevezik, funkciója a nagyítás. A lencse alsó, a vizsgált tárgyhoz legközelebb eső végét gyűjtőlencsének vagy mezőlencsének nevezik, és ez biztosítja a kép fényességének egyenletességét.
Az objektívlencse a mikroszkópban a tárgyhoz legközelebb eső lencse, és a mikroszkóp legfontosabb része. Mivel ez határozza meg annak alapvető teljesítményét és funkcióját. Felelős a fény összegyűjtéséért és a tárgy képének létrehozásáért.
Az objektívlencse több lencséből áll. A kombináció célja egyetlen lencse képalkotási hibáinak kiküszöbölése és az objektívlencse optikai minőségének javítása.
A hosszabb fókusztávolságú szemlencse kisebb nagyítást biztosít, míg a rövidebb fókusztávolságú szemlencse nagyobb nagyítást.
Az objektív fókusztávolsága egyfajta optikai tulajdonság, amely meghatározza azt a távolságot, amelyre a lencse a fényt fókuszálja. Befolyásolja a munkatávolságot és a mélységélességet, de közvetlenül nem befolyásolja a nagyítást.
Összefoglalva, a mikroszkóp szemlencséje és objektívlencséje együttesen nagyítja a megfigyelt minta képét. Az objektívlencse összegyűjti a fényt és nagyított képet hoz létre, a szemlencse lencséje tovább nagyítja a képet, és bemutatja a megfigyelőnek. A két lencse kombinációja határozza meg a teljes nagyítást, és lehetővé teszi a minta részletes vizsgálatát.
Közzététel ideje: 2023. október 16.